Így etetnek

Magyarországon nem annyira beszélnek róla, Finnországban viszont nagy port vert fel a Reuters által közzétett lista, miért kell (a finneknek is) most pénzt adni Görögországnak:
Munkahelyre érkezési bónusz
Az állami szolgálatban lévő görögök akár havi 1300 euró fizetéskiegészítést is felvehetnek. A hivatalnokoknak fizetnek például azért, mert számítógépet használnak. Bónusz jár azért is, ha a hivatalnok időben érkezik a munkahelyére, vagy legalább egy idegennyelvet beszél. A görög erdészek kaphatnak külmunka-pótlékot is.
Évente 14 hónap fizetés
Az állami alkalmazásban dolgozók 14 hónap fizetést kapnak. Így próbálták alacsonyabban tartani az állami középfizetéseket és nyugdíjakat. Húsvétkor és nyáron egy-egy félhavi plusz fizetés jár.
A hivatalnokok karácsonykor egyhavi extra fizetést kapnak. Ugyanakkor karácsonykor a taxisok és az éttermek is többet számlázhatnak un. "karácsonyi ajándékként" .
Most 12%-al csökkentették a bónuszokat.


A halottak nyugdíját családtagoknak fizetik
A hivatalnokok hajadon, vagy elvált lányai apjuk halála után felvehetik annak nyugdíját. A capital.gr szerint ezzel a lehetőséggel kb. 40 000 nő él, és évi 550 millió euróba kerül a görög államnak. Számítások szerint Görögország GDP-jének 12%-át fordítja a nyugdíjakra, míg az európai átlag 3%.


A hivatalnokoknak nem lehet felmondani, 50 évesen nyugdíjba
A hivatalnokoknak a törvény szerint nem lehet felmondani, ám joguk van ötven évesen nyugdíjba menni.
A kormány már megígérte a nyugdíjkorhatár emelését.


Eladósodott állami vállalat ingyen utaztat
A görög szakszervezetek majd egy évtizeden át megakadályozták, hogy az állam eladja az eladósodott Olympic Airways légitársaságot. A társaság minden évben milliós veszteséget produkált, ám alkalmazottai felé igencsak bőkezűnek mutatkozott.  Például az alkalmazottak családtagjai ingyen repülhettek bárhová a világon. Az állam kifizette a tartozásokat, ugyanakkor magáncégek jóval olcsóbban kínálták az utakat.


A társaságot végül 2008-ban eladták, ám még ezelőtt az alkalmazottaknak végkielégítést fizettek, vagy más munkakörbe helyezték őket.



Fölösleges bizottságok
Az állam által kinevezett bizottságok százai alkalmaznak embereket, bár az sem világos, mit csinálnak ezek a bizottságok. Az állam felállította például a Kopais-tavat felügyelő bizottságot, bár a tó az 1930-as években kiszáradt.


A görög sajtó szerint a bizottságok úgy 10 000 embernek adhatnak munkát, ez pedig évente kb. 220 millió euróba kerül. A kormány legalább 200 fölösleges bizottság felszámolását ígérte.



Védelmi kiadások egy másik NATO-országgal szemben
A görög hadsereg évente 14 milliárd eurót emészt fel, vagyis a GDP 6%-át, ami szintén egyértelműen az EU-átlag fölött van. Az indok a Törökországgal való feszült viszony, annak ellenére, hogy mindkét ország azonos szövetség tagja. Ráadásul ezt a hatalmas összeget nem is fegyverekre költik: 80%-a fizetésekre és adminisztrációra megy.

[IltaSanomat]

Eddig a cikk.

Egyrészt vicces, másrészt elgondolkodtató. Ugyanis, ha nem lett volna világos, az cikk arról szól: ez mind mi fizetjük, te fizeted, és ha már ilyesmiről van szó, talán kevesebb csúsztatás etikusabb lett volna. Gondolom, nem kell érzékeltetnem, mennyivel növeli ez a cikk az EU népszerűségét az országban. Vélhetően így van ez az összes olyan tagállamban, ami nettó befizető. Bizony, ez a cikk azt mondja, apafej, ezt a sok marhaságot te fizeted. Na, mivel lehet bepörgetni a kispolgárt? Igen, éppen ezzel. Leszáll a vörös köd, se nem lát, se nem hall: őtet itten meglopják! Kicsit hozzájön még, h éppen csak tavasz van, nemrég lett vége egy hosszú, havat bőven termő télnek, extra villanyszámlával, volt tűzhányókitörés meg válság megint, sok a munkanélküli és néhány sztrájk is volt már a tavasszal. Mindez nem sokat emel a hangulaton, ám e cikk után legalább szabadon lehet köpködni a görögöket. Ez pedig ismét felveti, mennyire korrekt ez a cikk?

Hát nem az.

Kezdjük ott, hogy nem igazán találtam az írásban, mennyi egy görög hivatalnok keresete. Mert itt Jussi (Nyrkkinaama) lehet, falnak menne, ha az ő keresete lenne annyi.

Matekozzunk egy kicsit: ha a tízezer főre számolt évi 220 millió eurót veszem, akkor 12-vel osztva havi 1800 euró jön ki, ami kb. kettő-, négyszázzal kevesebb, mint az itteni állami alkalmazottak fizetése (14-el osztva 1571). Tizenkétszer kettőszáz az pedig, akárhogy is számolom, 2400 vagyis egyhavi fizetés. Tizenkétszer négyszáz pedig (micsoda meglepetés!) 4800, vagyis éppen kéthavi fizu..

Biztosan rossz számokkal számoltam, de nekem úgy tűnk, hozzávetőlegesen ugyanannyit keresnek mindkét országban az állami alkalmazottak, sőt gyanúm szerint a görög alkalmazott ugyanazért a munkáért kevesebb pénzt kap. A nagy különbség az lehet, h a finn állam pillanatnyilag ki tudja gazdálkodni a pénzt, a görög meg nem. Vagyis a görögországban élő ember azért kap kevesebb fizetést, mert ott él.. Khm. Izé.. Szóval, minimum illett volna kiírni, mennyi egy görög hivatalnok éves keresete és mennyi egy németé meg egy finné, ha már átlagolunk itten vastagon, nehogy téves következtetésre jusson véletenül az ember. Sehol nem találtam ilyen összehasonlítást, pedig bizonyára létezik, csak éppen az újságíró nem-tartotta-lényegesnek említeni. Hiába, bulvárt ír (mellesleg egy görög hivatalnok fizetésének kb. kétszereséért), nem gazdasági szakcikket, olyat itt lehet olvasni.

..érdekes az is, h az egész a Reuters-től indult.