2010. július 20.

Mindent vinnének

Lassan, lassacskán bontakozik ki a kép a Nagy Tervről, amiről nem lehetett beszélni, mert hazudni kellett volna: Minden kell. Minden. Kellenek az önkormányzatok is, bár igazán velük senki soha nem törődött Magyarországon, de most azok is kellenek. Minden. Nem pöcsölünk. Bankot robbantunk.
Én nem vagyok polszakértő, így el nem tudom képzelni, mire kellenek az önkormányzatok, de majd biztosan elmondja valaki, ha meg nem, akkor úgy is kiderül. Meglátjuk. Kivárjuk. Van időm. (Amennyiben véletlenül előbb elhaláloznék, arra az esetre kijelenthetem, h ne küldjetek utánam senkit, nem fog többé érdekelni a dolog. El leszek valahogy a nemlétben is.)
Különben persze van ötletem, mire kellenek az önkormányzatok, elég, ha mondjuk Pátyra, Sukoróra, vagy a Balatonringre (ROFL) gondolok, már látom is, mire jó egy önkormányzat.
Mindenesetre mostanság impozáns kép bontakozik ki a szemünk előtt: fideszmagyarország, orbán-éra, satöbbi. Forradalom. Tűzön vizel. Ahol a demokrácia akadály, oda nem kell demokrácia. Ha túl erős a köztársasági elnök, majd megteszünk egy bicikliző majmot elnöknek csörgősipkában; ha túl nagy a pofája az alkotmánybíráknak, ültetünk közéjük egy-két lovat meg muskátlit, és alkotmányozunk hozzá kedvünk szerint paradicsomot, paprikát szélfogónak.
Dumál az IMF? Hát had dumáljon. Nem szeretnek? Én sem szeretem őket. Mi sem szeretjük őket! (Sőt én magam sem szeretem őket - a szerk. Tegye fel a kezét, aki szereti őket.. Na ugye.) Az önkormányzati választások után majd betömjük a száját azoknak a vadlibsiknek is. Valamivel..