2010. július 11.

Íme

Anyádnak hazudj, paraszt

Ugye, mennyire megfogadtam, h nem kommentálom többé azt, ami nem ott történik, ahol élek? Ugye, hogy megfogadtam? Emlékszem ám én is. Szép kövér betűkkel idepötyögtem: Nem kommentálom, egy kukkot nem mondok többé arra, ami engem személy szerint nem érint, vagyis nem az én dolgom. Történjen Mucsán, vagy Ugandában, ami történik, én leszarom. Most pedig magam is elképedve nézem, hogyan jönnek ki a sorok, hogy aszondja: A kurva anyádnak hazudj a szemébe, te ótvar paraszt! Ilyet írtam! A nyomdafesték nem tűrné ezt.. Ez azonban nem nyomda. Privát szféra: magánvélemény.
Ez az EszeViktor, pöttömpalkó, csak nem marad a seggén, csak nem képes magában tartani nyolc év elkeseredettségét, fogcsikorgatását csak bele kell rúgnia minden tisztességes emberbe, aki nem rá szavazott, bele kell turkálnia dolgokba, amikbe igazán nem illene, mert semmi köze hozzá. Mi mást lehet ilyenkor tenni, mint kimondani: Kabbe, öreg! Elképesztő egy figura és nem fogja vissza magát kicsit sem, ez pedig akarva-akaratlanul kihozza a fenti szavakat. Mondjak valamit? Nem is akarom benntartani. Ő gerjesztette, nyelje ő maga, ne plántálja át énrám a kínos feladatot.