Pappdani, pappdani mindent lát

...szemüvegen át a kutya valagát, satöbbi. Erre masíroztunk, amikor kötelező katonaként leróttam, a hazának járót. Meg is eskettek valamire, de igazából nem emlékszem, mire, ugyanis mindenki azokra az átköltésekre figyelt eskü alatt, amit egyesek a szöveg ritmusára mormoltak - Fuck you very, very much... aztán rettenetesen berúgtunk, ez biztos.

Valójában másfél év letöltendőt kaptam, mert megszülettem, és ilyen rossz helyre születtem, bár kétségtelenül vannak sokkal rosszabb helyek is, ám tagadhatatlan, hogy jobbak is léteznek. Ez egy ilyen lutri. Na, ezt tálalták akkoriban ilyen fideszesen, hogy aszondja, csinnadratta Bumm! Bumm! Vakpali, vakpali mindent lát... - amit mondjuk akkor még emeszempésesnek mondtunk. Párt, párt - egykutya. Egy párt, egy kutya.

Amint visszakaptam a szabadságomat, azonnal kiléptem a volt munkahelyemről, ugyanis erősen megesküdtem (immáron magamnak, és pontosan emlékszem mire), hogy ilyen csapdába még egyszer nem ugratnak bele. Apám egyik kedves szavajárása volt, hogy az okos ember más kárán tanul, a hülye meg a sajátjából sem. Ennek értelmében a tartalékos behívóra már csak jóanyám válaszolt: nem tartózkodik az országban. Állítólag még meg is bírságoltak, bár minderről csak évek múltán, elejtett szavakból szereztem tudomást. Néhány év múlva megint tartózkodtam néhány évet, de addigra már más szelek fújtak, többé nem zaklatott bohóchadsereg.

Most továbbra is értetlenkedve olvasom az ilyen "Tudjátok mi fog innentől minden Nemzeti Hírgyáros anyagról az emberek eszébe jutni?", meg az ilyen "Persze, ha az volt a cél, hogy MTI-s hírek elolvasása után mindenki azt a kérdést tegye fel magában, hogy ez most akkor igaz vagy sem" kijelentéseket. Mert, khm, de miért is a jövőidő? Innentől? Mostantól? MTI-s hírek elolvasása után? Nem olvasok MTI-s híreket mióta az MTI Kadhafi, valamint az észak-koreai állami hírszolgáltató szintjére emelkedett a magyar adófizetők pénzéből. Szerintem az MTI ostobasága nem vicces, nem is érdekes. Mass Effectet játszom inkább, ha már nem jut eszembe semmi. Minimális intelligenciával, stílussal, önbecsüléssel, logikával rendelkező ember mikor nézte kritikátlanul a hír-tevét, az echo-tevét, a teve-soppot, vagy olvasta bármelyik jobboldali sajtóterméket? Ilyen nem volt eddig sem. Akkor most mi változik mostantól? Tényleg nem értem. Szerintem az égvilágon semmi. Amire most ki lehet akadni, az az, hogy ez a pofátlan kormány gátlástalanul saját ostoba türhő propagandájának sugárzására használja az adófizetők pénzét, amire kurvára nincsen joga. Ők azt mondják joguk van rá, mert a komenyisták is ezt csinálták, de valójában teljesen mindegy, mit mondanak, mert úgy is össze-vissza hazudnak egyfolytában. Minden szavuk hazugság az elsőtől az utolsóig, ahogy papptomi is hazudik, mint az állat.

Ezek tényleg gyártják a híreket, mert hasonló sem történik a világban, mint amihez hasonlóról ezek beszámolnak. Ez nem szakmaiság, ennek köze nincsen az újságíráshoz, ám ettől még létezik olyan, csak azt Magyarországon nem nagyon gyakorolják. Fogalmazzunk úgy, nem az adófizetők pénzéből finanszírozott helyeken. Az adófizetők pénzét faszán lenyúlják a pártok saját használatra, és megy a hírgyártás. Finnországban azért van a köztévé és rádió, hogy egyensúlyt teremtsen, ne feltétlenül egyedül a piac határozza meg a műsorok tartalmát, hanem jelen lehessen a választékban egyfajta értékesebb kínálat is, mert a piac szükségszerűen az olcsóság felé hat. Tehát a finn állami tévékben a kertévékkel szemben kétszeres súllyal szerepel a szakmaiság. A politikának semmi köze a finn köztelevízióhoz, eleve nyolc fölött számoltam össze a múltkor pártot az országban, de tartok tőle, hogy bőven tíz fölött van a pártok száma, szóval nehéz is lenne, hogy bármelyik megkaparintsa a közmédia fölötti ellenőrzést. Politikai kérdésekben egyébként jellemzően szakértőt hívnak a műsorba, legalább valami docenst, vagy hasonlót, mindenesetre az illetőnek legalább két könyve megjelent már (nem saját kiadásként) a kérdésben, amiről kérdezik.

Magyarországon jelen pillanatban egyetlen párt nyúlja le az összes pénzt, de ez a párt nyolc évig böjtölt, most tehát érthető ha a szó legszorosabb értelmében határtalan az étvágya. A szakmaiságnak semmiféle szerepe nincsen. Ez valóban hírgyártás, műsorgyártás, agitprop. Pontosan az - olyan is. Éppen ezért kellett gyorsban előléptetni ezt a papp gyereket, mert most kell az ilyen jómunkásember a gátakra. Elő is léptetnek minden jó elvtárstot, mert az ellen nem pihen, hanem összeesküszik, meg áskálód, jaj de szép karcórád van, gyorsan nevezzünk ki kormánybiztost a vezetésére, van is egy unokahúgon, akinek még nem találtunk megfelelő állást sehol, pedig roppant tehetséges, a múltkor is elhitette, hogy már mosott fogat, pedig nem, igaz csak négy éves, de nagyon tehetséges, és beszél már úgy magyarul, mint a smitpali, beajánljuk az elnköki palotába is egyúttal... fogalmazónak. Mert írni még nem tud. Igaz a smitpali se'. Elnöknek sem lenne rossz a kis rosszcsont, csak az a baj vele, hogy akaratos. A Viktornak olyan meg nem kell, mert súlyos traumái vannak, egyre durvábban rángatózik az arcába' a' ideg, ha ellentmondanak neki. Maradjon csak elnök a smitpali, vagy valami tökös fotó valakiről, csak ne legyen magasabb, mint 120 centi, mert ugye a viktor.. Az unokahúgomnak elég lesz az a főfogalmazói állás audival.

Mozgalmat lehetne indítani azért, hogy a magyar adóforintokból egyetlen huncut peták se kerüljön semmiféle párt semmiféle gyalázatos propagandájának hirdetésére. Ennek lenne értelme. Nem-kell-közszolgálati-média. Nem-kell. Nem és nem.

Persze, uncsi mindig a liberós maszlag, a kermédia meg állandóan azt tolja, de miért kell egyáltalán bármelyik hazudóst meghallgatni, miért nem képes valaki magamaga összeállítani a hírforrásait? Mérsékelt nézőpontnak ott van pl. a Helsingin Sanomat angolnyelvű változata, ez a világ híreiről elég alaposan beszámol. Régebben a BBC volt meglehetősen hitelesnek tartott hírforrás. Az MTI nem az, de az MTI nem is az egyetlen, ami nem megbízható, épp az előbb említettem Kadhafi úr sajtóját, mint egyet a sok közül. A diktatúrák központi sajtója köztudottan nem megbízható forrás.

Konzervatív oldalon még a Mandiner meg az a másik (talán a Konzervatóriumra gondolok, fene se tudja), az, amit még annyira sem olvasok, csak félévente egyszer nézek bele valamelyik cikkbe, na még azok is nagyon kemény célzattal megformált, megírt, megszerkesztett írások lerakatai. Hiába, nyomulni kell, most van az osztás, nem holnap. nem, nem az a bajom velük, hogy meg vannak írva és szerkesztve, hanem az, hogy nem a valóság ábrázolása a megírás és szerkesztés célja, hanem annak kinyilvánítása, és a valóságból nyúlt képekkel való illusztrálása, amit a szerkesztőség közölni szeretne. Vagyis reklám. Agitprop. Kibaszott világnézeti marketingszemét. Ebből következően természetesen hazugság. A világ nem világnézeti alapon van megszerkesztve, nem is világnézetek mentén forog. Ha Isten létezik, a hívők 99%-a nagyon meg lenne döbbenve, ha összefutna vele. Ha Isten létezik, a katolikusok és a protestánsok is elkezdhetnek rettegni. A katolikusok kicsit jobban.. A két blognál pl. az az erőltetett üzenet, hogy igenis létezik intelligens konzervatív gondolkodó, ez nem önellentmondás, van értelmes konzervatív gondolat. Ezt nyomják, és terjeng az izzadságszag, olyan az egész, mint valami testépítő szaklap, ajándék tech-fuszeklivel, ami garantáltan elvezeti a nedveket és szárazon tartja a bőrt, 200% műanyag!, vagy updétnorbi zagyvaság. Erőltessék, engem nem zavar, se a konzervativizmus, se az updétmarhaság, de még a testépítők sem, nem olvasom, nem lépek bele, nem érdekel. Az egyetlen súrlódási pont akkor keletkezik, amikor egy konzervcsávó, vagy egy updétember, vagy egy testépítő azt képzeli, elért valami tiszteletre méltót azzal a marhasággal, amit csinál, és kiderül, hogy magasról leszarom, nem engedem magam elé a sorban, nem kérek autogrammot, nem akarom megdugni azt a festett gumimasszát, amit maga után cibál, hogy mindenki lássa, neki még ilyesmire is telik. Leszarom. Erre sértődnek. Leszarom azt is.

Engem a valóság érdekel, azt vizsgálnám a lehetőleg objektívan, már amennyire ezt megengedi, hogy egy szubjektum próbálkozik az objektivitással. Az érzelmeket mindenesetre igyeszem elhagyni amikor valamit körbejárok, ugyanakkor kétségtelenül vannak körbejárások, amikor magát az undort járom körbe. Az ilyesmi általában elég undorítóra szokott sikerülni, de egyelőre még nem találtam kiutat, nem tudok az undorról lelkesedve, cukormázba öntve elmélkedni. Bocs.

Nos, hogy a témáról is írjak pár mondatot, én úgy érzem, tory_t járt közelebb a valósághoz: kibaszottul ötvenes évek, amit a fidesz művel. Te már beléptél? Van már könyved? Békekölcsön? Befizetted? Mennyit vettél? És repül az állásából, aki nem, repültek a földrajzi név bizottság nyamvadt kis pápaszemesei, akik olyan viccesen be is szartak azon, mekkora botrányt kavartak a cincogásukkal, hogy már-már szívet szorongató volt nézni, mert nem tudták, hogy rendszerváltás volt, és most megint úgy kell szavazni, ahogy föntről mondják, el lehet felejteni mind a szakmaiságot, mind a szabad véleményt, ami valójában nem is annyira vicces, mert valaki elveszítette az állását csak azért, mert véletlenül rálépett az elvtársak tyúkszemére, sőt még ez sem, csupáncsak nem állt félre, amikor félre kellett volna állnia, mert útjában volt valakinek, aki tegnap még senki volt, ma meg már annyira fontos. Ez pedig kurvára nem vicces, mert ezek szerint 2011-ben Magyarországon ki lehet rúgni valakit csak azért, mert más véleményen bátorkodik lenni. He? Jó, mi? Hatalmas irodalmunk van éppen az ötvenes, hatvanas évekből arról, milyen, amikor zúzdába küldik dolgozni az írót, aki földhöz verheti a seggét, hogy nem munkatáborba került, és meghagyták neki még a fogait is, így el tudja rágni a szalonnabőrt. 2011-ben Magyarország éppen itt tart, és a jelek szerint a magyar társadalomnak semmiféle önvédelmi reflexe nincs, nem lép működésbe, miközben ez történik vele. Ez elég szar dolog ám. Ha valakit egy ilyenért kirúgnak, rendes, egészséges helyen, az élő szart is kipereli a munkaadójából a történtek után. De tényleg, nagyjából olyan, mintha nyugdíjba ment volna, annyi kártérítést kell, hogy kapjon, amiből élete végéig szerényen elvan, ha okosan fekteti be, vagy megbíz vele egy szolid, rendes, közepesen ügyes brókert, hogy gondozza a portfóliót. Hogy nem ez történik, az azt jelenti, durván le van gyengülve a társadalom, nem működik az immunrendszere. Nem rosszul működik, hanem nem működik. Nincsen.

Megszólalt Esterházy Péter is, akitől, emberesen el kell ismernem, nem nagyon olvastam életemben semmit. Az egész életművéből annyi maradt meg, hogy mikor Bécsben járt, a nagymamája zacskós húslevest tálalt fel neki. De lehet, hogy gulyás volt. Ha engem meglátogatna, nem lenne leves, szóval nem igazán tudtam átérezni, amit közvetíteni próbált. Az én nagyanyám elképesztően finom húslevest tudott készíteni, de több, mint tíz éve halott. Anyukám már áttért valami egyszerűbbre, gyorsabbra, és hál' Istennek még él. Én magam pedig nem főzök levest. Na mindegy, Esterházy aszondta, a magyar társadalom nem élvezi a demokráciát, mert nem küzdött meg érte. Ezzel szinte egyetértek, bár a magyar társadalom szerintem azért nem élvezi a demokráciát, mert nem teljes, egészséges demokráciában él. Egy normális demokrácia harcol a vérszívók ellen, és harcol a hiénák ellen is. Magyarországon ezeket "elitnek" nevezik. Magyarország egy olyan demokráciát kapott ajándékba, mint amilyen takarókat az amerikai indiánoknak kaptak egykoron hol pénzért, hol ajándékba: egyenesen a himlőkórházakból importáltakat. A magyar demokrácia egy kullancsokkal, tetvekkel telített rühes pokróc volt, és ma is az. Persze, hogy elment az emberek kedve tőle, hiszen láthatóan sokan megbetegednek miatta. Magyarország számára a demokrácia azt jelenti, hogy nem működik a rendőrség, nem működik az egészségügy, nem működik a közoktatás, nem működik semmi, mert mindent szétlopnak az "elitek". Az ilyen demokráciát csak az szereti, aki szép hasznot húz mások nyomorából.

Igen, a magyar társadalomnak meg kell harcolnia a saját demokráciájáért, ezt viszont óriási tetvetlenítéssel kellene kezdeni, erre alkalmas erő azonban pillanatnyilag nincsen Magyarországon. Tétényi Éva az egyetlen, aki most valóban megpróbál tenni valamit, de valós esélye akkor lenne, ha lenne még vagy kétezer Tétényi Éva, kétezer olyan polgármester, aki mögött összezár a lakosság, és valóban tenni akar, és van is ereje tenni. Csakhogy Magyarországon úgy szokott ez lenni, hogy egy Tétényi Éva jön, aztán róla mesélnek a gyerekeknek esténként évszázadokon keresztül, míg eljön a következő. Amíg ez be nem következik, addig maradnak a pappdanik, a tetvek, a kullancsok, a bolhák, a himlő, meg hogy az ember nem olvas jobboldali sajtót, tojik bele, mit írnak azok, akik csak saját poros, koszlott, gyerekes vágyaikról, gyűlöletükről képesek írni, akiknek olyan a lelke, mint a vízipók, amelyik mindenféle csetreszt és törött kacatot ragaszt a páncéljára, hogy tündököljön.

"Fuck you, fuck you very, very much..."

*