2011. július 11.

A per [18+]

De nekem, kérem szépen, minden nagyon tetszik, mert én viszont eléggé buta vagyok. Mert van, aki azt tartja mindenek felett a legfontosabbnak, hogy ország-világ előtt őszintén megmondja, ő nem buta. Ez valahol igen megható. Én régebben sem voltam egy észlény, de az idő múltával csak egyre butulok elfele. Együgyűségemnek manapság már nincsen határa, például hiába magyarázzák nekem, hogy ez nem cenzúra, meg az nem cenzúra, én egyre csak cenzúrát látok. Mellesleg azt láttak ők is, így bátran visszabújtak az odúba, mielőtt megint feltörlik velük a padlót. Leszámítva persze néhány hangos nímandot, lelkes seggnyalót, aki viszont képes volt pl. ilyeneket is leírni: ”Ha meg mégsem, akkor a magyarország.hu kormányzati portál mintáján (vagy azzal együttműködve), csak hitelesen azonosított személyek szólhatnának hozzá közvetlenül bármely fórumon, az internetes sajtó szereplőinek legszélesebb körű összefogásával.” Én buta vagyok, ez viszont tök hülye. A kettő nem ugyanaz.
Én olyan buta vagyok, hogy ha meg akarják mondani, mit gondolhatok meg mit nem, és ha olyat találnék gondolni, amit nem lenne szabad, akkor arról mélyen hallgatnom kell, vagy megbírságolnak, hát butaságomban én ezt cenzúrának mondom. ”És itt a jogszerűn volna a hangsúly, kedves háborgók, jogállamban ugyanis a felelősség vállalása nélküli közlési szabadság elképzelhetetlen.” - lófaszt, erre csak ennyit tudok mondani, akkora hülyeség ez a mondat, ám én minden bizonnyal elmehetnék gátőrnek, vagy zúzdába dolgozni, ha ezeken múlna, de az eszterga mellett már nem biztos, hogy sok hasznomat vennék, maximum sertepertélhetnék körülötte, mert én buta vagyok, és értetlen, már az iskolában is megmondták ezt tanárok énnekem.
Észrevettem magamon azt is, hogy egyre kevésbé érdekel a világ, így aztán egyre kevésbé igyexem megérteni az egyértelmű dolgokra kreált síkhülye magyarázatokat, következésképpen tovább butulok és egyre jobban tetszik minden, ami nem kommunikál velem, még úgy sem, hogy megpróbál elhallgattatni, vagy pénzbüntetésre ítélni szennyes, buta gondolataim miatt. De mindennél jobban az tetszik, amikor valaki nagyon határozottan úgy érzi, mindenképpen tudatnia kell a világgal, hogy ő nem buta, hanem okos, és ezt még egy ilyennel is megtoldja :O. Ez egy nagyon mély állapot, és szerintem rendkívül átfogóan fejezi ki Geronazzo Mária (jfGit) és egyes emberek lényegét. Nekem az ábráról sajnos a deep throat jut eszembe, másnak bizonnyal más.
Egészen kicsiny gyermekkorom óta azt sulykolták belém, hogy az ember intelligens lény, és igazából ez komoly feszültségekhez vezetett, mert ha az ember intelligens, akkor hogyan lehetséges, hogy a történelem, amit produkált az ennyire szégyenletes, ostoba és pitiáner, és ennyire mentes az intelligencia minden jellemzőjétől, kivéve természetesen, ha olyan ismérveket társítunk az intelligenciához, amikkel ilyen történelem is elképzelhető, akkor viszont az intelligencia egészen mást jelent, mint intelligenciát. Könnyű belátni, hogy itt elakadtam, pontosabban ördögi körbe kerültem, ami az elbutulásomhoz vezetett és ahhoz, hogy egyáltalán nem hiszem, hogy az ember intelligens lény lenne, ezáltal azonban mindannak igazsága megrendült, amit gyerekkorom óta belém sulykoltak. Manapság, így elbutulva sokkal inkább a korlátozott értelem rémálmait látom mindabban, amit igyekeznek kötelezően beleverni az emberbe addig, míg gyerek. És ezt én bűnnek tartom, hiszen buta vagyok. A hülyék érdemnek mondják.
Lejárt tehát a magyar elnökség ideje, és (ahogy azt be is ígérték) azonnal bevezették Magyarországon a cenzúrát, hogy aztán bátran vissza is vonják (LOL vagy inkább roflmao). Orbán Viktor kiosztott "pár kokit meg sallert", csak senki nem vágja, kinek meg mikor. Én buta vagyok, de a Viktor meg gyagya - és gyáva. Én buta vagyok, mert nem értem, miért kell neki ezekkel a salleres, meg felmosórongyos marhaságokkal előhozakodnia, amikor mindenki látja, hogy vele törölgetik a budi padlaját, és neki folyik a könnye, valami kivénhedt hippi árnyékbokszától, ő zokog a sarokban a mellett a szellemi fogyatékos jobbikos idióta mellett, aki oda húzódott be szalonnázni (bocs, nem jut eszembe a neve.. valami Zalán, vagy mittomén, tök mindegy). Ha ő nem beszélne róla, mi jólnevelten félrenéznénk, és úgy tennénk, mintha nem vettük volna észre, de tényleg. Becsszó. De ha már szóba hozza, hát alig bírom megállni, hogy ne rajzoljak egy frappáns képet, amint viktoratyánkkal törlik a padlót, és had ne mondjam, hová van dugva a partvis nyele.. ”A támadásokat visszavertük. Az Európai Parlament izgága kötekedőinek adtunk néhány kokit, leesett néhány saller, kiosztottunk néhány baráti tarkón verést... ” - ez meg viktorka vetítése. Sajnos, ilyen már megint nem történt sehol, de ha rajta múlna, biztosan így írnák a történelemkönyvekbe a partvisnyeles jelenetet (ami szerintem tényleg igazán kihagyható lenne). Nem kéne ezt erőltetni. Minket amúgy meg nem is érdekel.
..mármint, hogy ennyit beszél róla, én a buta fejemmel csak-csak elgondolkodom rajta, hogy csak nem történt ott valami, amit ilyen kerülőúton próbál a tudomásunkra hozni? Lenne annak a partvisnyeles dolognak valóságalapja? Csak nem?! Hát ez tényleg durva.. 18+!
Szar lehet ám diktatúrában élni. Pontosabban nem mindenkinek annyira szar, a seggnyalók például szabadságban és diktatúrában egyaránt segget nyalnak, nekik tehát eléggé mindegy, kommentálhatják-e a seggnyalást, vagy egyszerűen csak nyalnak. Én éltem a kommerdiktatúrában, leginkább olyan volt, ahogy pl. az Egészséges erotika c. filmben ábrázolták. A legvidámabb barakkban  tulajdonképpen elviselhető volt, csak monoton és értelmetlen. Mondjuk semmivel sem monotonabb, mint egy kínai gumigyárban, négy műszakban lehúzni húsz évet szarért húgyért. Persze voltak dolgok, amiket az ember nem szeretett, de minden társadalomban vannak dolgok, amiket az ember nem szeret. Ám Magyarország arra szavazott, hogy takarodjanak a kommerek el, most erre megint itt vannak, visszatértek, drágább öltönyökben, drágább autókban, sokkal több pénzért, de közpénzért, sokkal nagyobb pofával, és cenzúráznak, aztán bátran visszavonulnak poharazni az odúikba, éppen, mint az elődeik. Nem kell nagyítóval keresgélni őket, ott ülnek a Parlamentben most is, ma is, ugyanazokon a székeken, és pontosan ugyanúgy viselkednek. Azt kell mondanom, ha az ember szabadulni akar tőlük, el kell költöznie Magyarországról. Szomorú, de ez a terápia működik.
A NMHH média- és hírközlési biztosa azt nyilatkozta, ”túllépi az ingerküszöbét, ha valaki örül egy ember halálának”. Hát ez magánügy, amint az is magánügy, ha valaki örül egy másik ember halálának, mert nem sokra becsülöm az ilyet, de joga van örülni, miért ne lenne joga hozzá? Mert a biztos azt mondja? Az én ingerküszöbömet az lépi túl, méghozzá kövéren, ha egy köcsög hivatal köcsög hivatalnoka meg akarja mondani, minek van jogom örülni, és minek nincs. Ne mondja meg. Ne is akarja megmondani. Valaki csapjon rá a szájára, ha megpróbálja, mielőtt én verek rá, mert illetlen volt.
Az meg aztán abszolút túllépi az ingerküszöbömet, ha Magyarország elnökének kinevezik a kormányfő kedvenc hátasát, ha a parlamentben üldögélő politikusok orrba-szájba, gátlástalanul hazudoznak, nyilvánosan segget nyalnak, gyakorlatilag elkövetnek mindent, ami emberi szempontból alantas, undorító, primitív és megvetendő, és cenzúráznának ahelyett, hogy ne követnék el.  Semmi közöm hozzá, mi lépi túl az ingerküszöbét egy ócska seggnyalónak, ha agyvértolulást kap, hát lapozzon, mielőtt megüti a guta, joga van hozzá, senki nem akadályozza. Ahhoz joga van, de megmondani, hogy ki minek örülhet, ahhoz meg nincsen. Ki lehet szállni az emberek alsógatyájából meg testzsákjából*, meg kell próbálni, felnőtt emberként, önálló életet élni, és nem élősködni, mint valami bélféreg.
Na most erre a hivatal egy nap gondolkodás után bátran leközli, hogy ”A kommentekre nem vonatkozik a médiatörvény”. Csörgött a telefon, mi? Nagyszerű, örülhet hát mindenki kétkapura, lehet hányni a cigánykereket, én meg itt ülök rezzenéstelen arccal, és azon gondolkozom, hogy az én ingerküszöbömet már az túllépi, hogy egyáltalán léteznek olyan üszkös lelkű idióták, akik 2011-ben azzal traktálják a közösséget, hogy az ő ingerküszöbüket túllépték. Na és? Egy hivatal sem, semmilyen hivatal sem mondhatja meg, ki minek örülhet. Nem. Ezt a homlokára kéne tetoválni az ilyen hülyéknek tükörírással, hátha megjegyzi, ha minden reggel ezt látja a tükörben.

*A testzsák nagy műanyag csomagolóeszköz volt frissen leölt amerikai katonák számára.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése