..hosszasan gondolkodtam, belenyúlok, hozzáteszek még valamit, úgymond személyre szabom, de ez annyira.. annyira tökéletes. Passzol a témához, passzol a hangulathoz, talán csak egy kis barna hiányzik belőle, mert ismerek egy embert, aki nagyon komolyan mondta nekem, hogy a rózsaszín meg a barna az milyen jól megy egymáshoz, és ő ezt nemrég fedezte föl. Azóta a rózsaszín lett a színe, azt mondta. Barnával, ha lehet.. A budijuk ezzel szemben rózsaszínben, hupizöldben és feketében pompázik, mióta kifestette. Ez az ember valamikor elég közel állt hozzám. Mentségemre legyen, hogy akkoriban még nem gondolta, hogy a barna olyan jól menne a rózsaszínhez. Egyáltalán akkoriban még nem a rózsaszín volt "a színe".. Mondjuk angyalokat sem látott még a kertben. Nem járt angyaltanfolyamra sem. Néha megkérdezik, hogy miért nem áll már közel hozzám ez az ember. Mit mondhatnék erre? Egy salsa tanfolyammal kezdődött..
Tehát képtelen vagyok hozzányúlni ehhez az arculatoz: csak rontanék rajta. Ez a tésztaképű kölök, ez a manikűrözött, puha TerryBlack kéz, és középen az a gusztustalan izé.. nyonyó (mi az víziló?) azzal a leírhatatlanul üres, szenvtelen, buta vigyorral az ostoba fején neki.. meg előtte egy pillangáó.. Valamikor voltam egy táborban, ahol már a második napon, de talán már az első nap délutánján, fellángolt egy szerelem, két nem budapesti fiatal között. A lány próbálta tanítgatni a fiút, mondván néki: te ne azt mond má', pillangáó, mond inkább lápke.. Nagyon kedves pár voltak, mindenki imádta őket. Tehát én sem nyúlok ehhez az arculathoz, ez így tökéletes. Elsőre talán nyersnek tűnik a fekete szöveg, mintha kissé a kidolgozatlanság érzetét adná, de higgyétek el, nem így van. Ez a balansz. Ha megváltoztatnám, mondjuk sötétbarnára, akkor sem nyernénk semmit, sőt határozottan felpuhulna a dolog, ami káros lenne. Ez így tökéletes..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése