Tótás okosság. Ahogy Viktor vagy Ferkó, TWÁ is felébred még időnként (valakinek eszébe jut, h létezik, esetleg önmagának jut eszébe, vagy akármi). Na, most is felébredt, ki is penderítették a címlapra, de átfutva a sírást, azt kell mondanom, nem változott semmit. Ezen aztán eltöprenghet az ember, h újra és újra számonkérjük politikusokon, változtak-e, vagy sem x idő alatt, tanultak-e a hibákból, satöbbi. Mert a politikusok egyre csak hibáznak, soha nem direkt hazudnak, lopnak, harácsolnak. Viktor pl. nem változott 2002 óta, csakcsupán mostanság kegyetlenül szoríjja az állkapcáját, ki ne nyögjön valamit, amin úszna a két harmat. Ferike is csupán kipihente, kiszuszogta magát, aztán most mantrázza a régit, és ami a legrosszabb, majmolja Viktort. Nos, TWÁ sem változott az ötperces népokítás pillanatai óta, továbbra is saját megfellebbezhetetlen igazságának nézőpontjából ossza az észtet (linkeli kegyetlenül saját bölcsességeit, hátha eladhatná mégegyszer), s ezzel aztán el is játssza a lehetőségét, h komolyan vegyük. Kinek kell még egy guru? Nincs elég a szemétdombon? Kell egy ateista megváltó? Annak kell, akinek van két perce, van fél órája bolondokkal handabandázni, másnak nem.
Szemben TWÁ állításával Viktorral nem az a gáz, h nem fog tudni mit csinálni, hanem az a gáz, h lapít és úgy kerül hatalomra (kétharmaddal), h a kutyáival ugattatja meg a Telihóóódat. Vákuumban szerez kétharmadot. Maszopra nem szavazunk, és az ember érthető okokból nem fog fasiszta házmesterekre sem szavazni, mert egyrészt gusztustalanok, másrészt nem azért lehet szavazni, h önként lemondjunk emberi szabadságunkról egy maréknyi gyűlölködő proli javára. Mert akkor inkább odaállok a fal elé, és úgy próbálom rábikázni a lasztit, h mandinerből levigye a tökeimet.
Gyurcsány fölöslegesen mondogatja, h ő a baloldal, amikor a baloldal pontosan tudja, nem az. Ő egy hazudós, bukott politikus, aki a nyerészkedésen és hazudozáson kívül semmit nem csinált reggel délben meg éjszaka. Teljesen mindegy, mit mond, senki nem akarja cáfolni az állításait, mert az, h ő mondja, egyet jelent azzal, h ami elhangzott az nem igaz. Aki vitába száll vele azért teszi, h kicsit reflektorfénybe kerüljön. Ez ennyi. Nagyban emlékeztet a Gigászok csatájára, ahol három teljesen jelentéktelen senki köpködi egymást, a szerkesztő sápad és izgul, közönség meg niccse', csak ha fizetnek nekik. A nagy titok abban van, h a reklámokból több legyen a péz, mint amit a közönségnek ki kell fizetni. Kéremszépen Sas Tamáson kívül senki nem készítene ebből filmet, pedig még a címe is adott lenne: A Liba, a Közelszemű meg a Nagyorrú Transzvesztita (Sarka Kata ugyanis pont úgy néz ki, mint Alföldi Róbert kisminkelve, parókában. De milyen okosan tud nézni..!). Három niemand csatája másfél órában. Még rágondolni is rossz.
Ha Árpit érdekli a korrupció témaköre, talán elolvashatta volna ezt is, nem csak saját magát. Persze, lehet, h ciki kollégák munkáját olvasni, főleg, h a pallás rogyásig van saját bölcsességgel, ám szerintem abban a cikkben ott van nagyjából minden, amit erről a jelenségről tudni kell. Tessenek elképzelni, van a témának szorgos kutatója is, nem csak kibicek foglalkoznak vele. Semmi mást nem kéne tenni, mint beépíteni a kormányprogramba a szakemberek tudását, és megoldási javaslatait. Kidolgozni rá egy programot. A szakember ugyan azt mondja, mint a laikus, jelen esetben én: ha krumplit akarok betakarítani, el kell tűntetnem a keretemből a krumplibogarakat. Ezt pedig úgy tudom elérni, ha átolvasom a szakirodalmat, és annak alapján dolgozom ki az alkalmazandó módszert. Persze megkérdezhetem a Tótát is, csak akkor a Sparból lesz krumplim, a kertemet baszhatom.
Azt is elmondom, mi a baj a szakemberekkel: nem hűségesek a Párthoz. Ferinek is, Viktornak is elsősorban a hűséges emberek tetszenek, a jó és engedelmes katonák, akik megbízhatóan talicskázzák a szerzett pézt nekik haza. Az csak másodsorban számít, ért-e az illető véletlenül a területhez, ahol működni fog. De hát ez természetes. A korrupciós cikkre utalva én is azt mondhatom, ez magától értetődő jelenség, megfigyelhette mindenki, aki dolgozott már munkahelyen, vagy olvasta Hellertől a Valami történt-et, ami az egyik legnyomasztóbb könyv, amit életemben olvastam. De legalább nem buta..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése