2010. június 3.

Magyarbirkács alsó

Ó, drága Máriám, ki egészen biztosan magyarbirkácsi születésű marketingszakember (Ördögi stílusban) lehet, most aztán keményen megragadta a tutit. Mielőtt azonban a tutitra rátenyerelnőnk, ejtsünk pár szót Magyarbirkácsról, h a nézőpontot meghatározzuk, mert a nézőpont fontos. Magyarbirkács a világ közepe, ez pedig éppen úgy igaz igen közelről, mint igen távolról, mondjuk a Világegyetem legszéléről szemlélve. Fel egészen a kutig, le meg míg a szem ellát a Kerek erdő széliig, onnan messzibbre meg már csak a törpék és vasorrú boszorkák, hétfejű, tizenkét, tizennégy és huszonegy(!) fejű sárkányok országa van, ahonnan senki nem tért még vissza soha a világon. Rendben, a Pali, az visszatért, de az meg úgy el lett varázsúva ottan, h egyetlen szavát meg nem lehetett érteni már neki. Kinyesködött, tette-vette, húzta-vonta magát. Az ételt zsirosalta, az italt savanyúnak mondta, semmi nem volt jó annak már, piha! Nem is volt maradása minálunk úgy megzavarta a fejit az a boszorka. Már amelyik elvarázsolta, az.
Na most innen, Magyarbirkácsrúl nézve a világ kerek. És lapos. Minden egyértelmű. Húsz éve a Pista a királyunk, azzal mindenkinek jóba kell lennie, mert igen művelt ember, gyorsan jár a keze. Magyarbirkácson egyébként mindenki megtalálja a számítását, én is alapítottam egy marketing főiskolát, amit sikeresen el is végeztem, azóta marketing szakember vagyok (Ördögi stílusban).
Na ezután jöhet a cikk (Ördögi stílusban).

2010. május 31.

WTF

WTF
Nekiálltak.
Bele.
Gondolom, a hetihetest akarták kiütni. Ez itt pontosan úgy néz ki, mint amikor egy lelkes orosz hekkercsapat megzúzza az oldalt. Valójában még mindig nem hiszem el, h nem ez történt. Ki fog derülni, h ez történt. Fogadjunk! Vagy a Kubatov-csapat remekelt ismét, tudják, a komcsizós. Ha ez utóbbi történt, akkor az msz(m)p-s web-élcsapat nevében most köszönőlevelet írnék, ugyanis ennél faszábban ők sem tudták volna meghekkelni az oldalakat.
OMG! Illik az előző fideszes bejegyzésemhez is, a kőkorszakoshoz, ahol arról beszéltem, h ezek összegraffitizik a törvénykönyvet meg még a Magyar Alkotmányt is négy év alatt. Narancssárgára mázolják az egész országot, narancssárga alkoholos filccel.
Nekiálltak.
Bele.

Íme javaslatom az új dizájnra.. ROFLMAO

2010. május 24.

Korszakváltás: éljen a kétharmatos kőkorszak

Valljuk be, erre vártunk! Mint egy falat kenyér a szomjazónak, mint egy pohár víz az éhezőnek, ez kellett minékünk, éppen ez. Még meg sem alakult a kormány, de már hozzák, amit áhítottaktunk. Taktunk. Egy kis pop: három csapás, csipetnyi rock: kettős állampolgárság, és egy csöppecske könnyű tánczene: isten a történelem ura. Az. Mikó? De most ezek tényleg ennyire sötétlilák, vagy ennyi idős korukra sem nőttek ki az Ivanhoewinettouegricsillagokcsingacsguk-korszakból, vagy éppenséggel már visszafelé nőnek bele, vagy direkt szopatják a népet a hülyeségükkel? Miféle rettenetes traumái lehetnek az ilyen embereknek? Anyukája nem szoptatta, inkább bítzenét hallgatott és porból kevert neki tejet? Sőt karamellástejet?! A suliban hátulról vegzálták a jezsuiták és rájött, h szereti, de soha senkinek el nem mondhatja? Gyermekkorukban arról álmodtak, h ők írták az Aranybullát az égig érő diófa alatt, aztán ez bennragadt, beszáradt? Nem tudhatom, csak találgatok. Más lehetőség nincsen.

2010. május 16.

Vallási ötperc -HAHAHA!

Szóval akkor legyen legfelül a FRISSÍTÉS - seggfejek, innen szedjétek le!
FRISSÍTÉS:
Leszedték a klippet! Beszarok! Ó, h ---janak meg akik leszedették!
FRISSÍTÉS:
Persze már visszarakták.. XD és most lementem én is, és visszateszem minden alkalommal, h leszedik. Játszanak a gyerekek..
Egyébként, ha eltűnne, a "Slayer goes to church" kifejezésre kell a Utubin keresni, úgy sztem +lesz mindig..
FRISS II.
Leszedték, de +int fent van mégis.. ezt fogják játszani egy darabig. Olcsó játék, bekaphatják, akik leszedetik. Bekaphatják és kinyalhatják. Ostoba seggfejek:

2010. május 15.

Déjà vu

"Bevezetés

Ez az egyetlen történetem, amelynek tisztában vagyok a mondanivalójával. Nem mintha valami csodálatos mondanivaló volna, egyszerűen csak tisztában vagyok vele: azok vagyunk, aminek kiadjuk magunkat, így hát vigyáznunk kell, minek adjuk ki magunkat.
A náci üzelmeket illetően csak csekély személyes tapasztalatra tettem szert. A harmincas évek elején a szülővárosomban, Indianapolisban akadt néhány hazai termésű, hitvány, ám energikus amerikai fasiszta, és emlékszem, hogy valaki odacsúsztatta nekem a Sion véneinek jegyzőkönyvei-t, mely, úgymond, a zsidók titkos világhódító terveit tartalmazta. És emlékszem, hogy jókat nevettünk a nagynénémen is, aki egy német némethez ment feleségül, s akinek Indianapolisból kellett írásos igazolást kérnie arról, hogy nincs benne zsidó vér. Az indianapolisi polgármester a középiskolából és a tánciskolából ismerte a nagynénémet, úgyhogy jót mulatott, amikor szalagokkal és hivatalos pecsétekkel rakta tele a németek kérte dokumentumokat, amitől úgy festettek, mint a tizennyolcadik századi békeszerződések.